Tegyük föl, hogy van egy még a Commodore BASIC szintjét sem elérő interpreter nyelvünk. Egy interaktív felületen (mint anno a Commodore-okon) hívhatjuk meg a programokat, amiknek paramétereket is adhatunk. A programokat prg kiterjesztésű fájlokban tároljuk. Pl. ha van egy valami.prg fájlunk, akkor azt mondhatjuk, hogy
valami(10)
Ekkor elindul a valami.prg fájl interpretálása a 10-zel, mint paraméterrel. A program sorról sorra fut, először az interpreter beolvassa az egész prg fájlt a memóriába, majd végigmegy rajta, és végrehajtja.
Nézzük a nyelv elemeit:
Utasítások
PROGRAM program_neve(paraméter1, paraméter2, ...) : ezzel a sorral indul minden program, itt kell felsorolni a paramétereket, amiket a futtatásnál meg kell adni, az itt megadott neveken jönnek létre helyi változók. (ha nem vagy kocka: a változó egy olyan név, amivel egy számra, szövegre, vagy egyéb objektumra hivatkozunk a programon belül, értékét meg lehet változtatni, innen a neve)
HA feltétel AKKOR
akkor_blokk
AKKORVÉGE
EGYÉBKÉNT
egyébként_blokk
EGYÉBKÉNTVÉGE
Ez a feltételes szerkezet, ha a feltétel igaz, akkor az akkor_blokk hajtódik végre, ha hamis, akkor az egyébként_blokk. Ezek a blokkok tetszőleges utasításokat tartalmazhatnak.
FUTTASD("program_neve", paraméter1, paraméter2, ...) : Ezzel az utasítással ugyanazt érhetjük el, mintha az interaktív felületről kiadtuk volna a
program_neve(paraméter1, paraméter2, ...)
utasítást. Azaz lefuttatja az első szöveg paraméterben megadott programot a további paraméterekben megadott paraméterekkel. Miután lefutott a program, az interpreter folytatja a végrehajtást a FUTTASD utasítás utánival. (A program nevét szövegként kellett megadni, ezért idézőjelek közé raktuk, hogy így jelezzük a programnak, hogy ez szöveg.)
FŰZDHOZZÁ("szövegfájl_neve", "hozzáfűzendő sor") : Ezzel az utasítással egy meglévő szövegfájlhoz lehet hozzáfűzni egy sort. Ha még nem létezik a megadott fájl, akkor létrehozza.
ÍRDKI("ezt a szöveget") : Kiírja a képernyőre a paraméterként megadott szöveget. A példa futtatásakor ez lesz a képernyőn:
ezt a szöveget
változó := kifejezés
Ez az értékadás utasítás (a ":=" karakterek). Bal oldalon egy változó áll, jobb oldalon a kifejezés, aminek a kiértékelt eredményét a változónak értékül akarjuk adni.
Példák:
a := 3 //"a" változó értéke 3 lesz
b := a / 2 //b változó értéke 1,5 lesz
b := b + 1 //b értéke 2,5 lesz
c := b * 2 //c értéke 5 lesz
(mint látható a // után lehet megjegyzéseket írni, ezt nem veszi figyelembe az interpreter)
VISSZATÉR : Ennek az utasításnak a hatására befejeződik az éppen futó program és a vezérlés visszatér oda, ahonnan a programot meghívták. Ez lehet az interaktív felület, de lehet egy FUTTASD utasítást tartalmazó program is.
Függvények
Van egy függvény is, vagyis egy olyan utasítás, ami értéket ad vissza, azaz a függvényt be lehet rakni egy olyan helyre a programban, ahol a függvény által visszaadott érték felhasználható. Itt a függvény:
ALAKÍTSDSZÖVEGGÉ(kifejezés) : A paraméterben átadott kifejezést kiértékeli (például oda lehet írni, hogy 1+2+3), és az eredményt szövegként visszadja (a példában tehát a "6" lesz a függvény által visszaadott érték).
Operátorok
Ide tartoznak a matematikai műveletek, feltételek, szövegműveletek. Lássuk őket!
Matematika: * / + - (a négy alapművelet) (lehet zárójelezni is) pl. ((2+3)*5)/2
Feltételek: < > = <= >= (kisebb, nagyobb, egyenlő, kisebbegyenlő, nagyobbegyenlő) pl. 2 < 3, 3 >= 4, a > 0 (az első igaz értékű, a második hamis, a harmadik pedig "a" értékétől függ)
Szövegművelet: ; (ezzel lehet összefűzni két szöveget, pl. "egyr";"emegy" eredménye "egyremegy")
Utolsó kommentek