(Lenat és Feigenbaum, 1991)
Mi kell ahhoz, hogy a címben szereplő második mondatot helyesen értelmezzük? (Helyesen: Máriának nagyon megtetszett a kutya.)
Mi kell ahhoz, hogy egy számítógép (vagy egyéb emberépítette szerkezet) helyesen értse a mondatot? És mit értünk azalatt, hogy érteni? Egy gép, amiről elhisszük, hogy érti, az csak úgy csinál, mintha értené, vagy tényleg van benne értelem?
Innentől kezdve sokat idézek, mert nálam okosabbak, akik írták. Forrás:Stuart J. Russell-Peter Norvig: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben, Panem kiadó, 2000. Majd ha a kopirájtosok elkapnak, akkor kénytelen leszek a saját gondolataimat írni :) Egyébként jó könyv, az új kiadás még jobb!
Az egyik hozzáállás lehet az, amit Lady Ada Lovelace nyilatkozott Babbage Analitikus Gépéről: „A gép semmi eredetit nem hozhat létre, csupán azt végzi, amire képesek vagyunk a gépet utasítani.”
Egy másik hozzáállás a gyenge MI (mesterséges intelligencia). Ez a filozófia azt vallja, hogy „lehetséges a gépi rendszerek cselekvéseit úgy kialakítani, mintha intelligensek lennének.”
Ennél továbbmegy az erős MI, „mely szerint az intelligensen cselekvő gépi rendszereknek valódi tudatos elméjük lehet.”
Hogyan döntjük el, hogy egy gép intelligens, vagy sem? Erre a klasszikus válasz a Turing-próba.
Ezzel kapcsolatosan hozom fel az egyik kedvenc témámat, a Kínai Szoba nevű gondolatkísérletet, amiről itt lehet olvasni. A Kínai Szoba egy olyan gondolati konstrukció, ami teljesíti a Turing-tesztet, viszont jókat lehet vele kapcsolatban arról vitázni, hogy hol van a tudat és a megértés. (Most már tessék elolvasni a linkelt cikkeket, mert a továbbiakban szóba kerülnek!)
Én azt gondolom, hogy a Bodoky-cikkben említett Hernád István-féle Turing-adekvátsági szintek felállítása önkényes, az író saját hitén alapul. Miért ne lehetne más fizikai alapokon, más algoritmusokkal eljutni „egy ugyanolyan érzéshez, mint amit az ember érez kommunikáció során”?
Szerintem az eredeti Kínai Szoba érv (Searle, 1980) ott bukik meg, hogy Searle a szobában lévő embert kiemeli, hogy tessék, ő nem tud kínaiul, tehát a kínai szoba nem tudatos. Pedig az az ember csak egy alkatrésze a szobának, kb. olyan, mintha az agyban lévő idegsejtekről, vagy a benne folyó vérről kijelentenénk, hogy nem tud magyarul, tehát mi magyar emberek nem is vagyunk tudatosak. (Ez azt hiszem a „Rendszer Válasz” ellenérv a Kínai Szobával szemben.)
Elég már belőlem, ti mit gondoltok erről a témáról?
Lehet jönni példákkal is, hogy hogyan lehet érteni a cím második mondatát. :)
Utolsó kommentek